A Tisza-mente 2050-ig tartó jövőképének megfogalmazására és az odáig vezető út körvonalazására tesz kísérletet a TÁJ-KÉP elnevezésű, EU-s társfinanszírozású kutatási program, melynek Tanácsadó Testülete első alkalommal ülésezett Budapesten.

Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete (TAKI), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület és az Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz, MTA-BCE Kutatócsoport együttműködésében, a SCENES - ADAM EU FP6 kutatási projektek szakmai támogatásával Tiszai Alföld Jövőkép (TÁJ - KÉP) - 2008-2009 program indult.

A Tiszai Alföld jövőkép építés célja a nemzetközi előrejelzések és jövőképek (GEO4, MA, IPCC) mentén a hazai tiszai vízgyűjtő hosszútávú (2050-re szóló) jövőképének (jövőképeinek) megfogalmazása, széles társadalmi bevonásra építve, két szinten: Nemzeti Panel Konferenciák és Regionális Műhelymunkák keretében. A program előkészítését, munkáját, hatékony szakpolitikai kapcsolódásait és ajánlásainak elfogadtatását Tanácsadó Testület segíti, melynek első, alakuló ülésére 2008. március 19-én került sor az MTA Kupolatermében.

A Tanácsadó Testületben részt vesznek többek között Ángyán József (Fidesz), Katona Kálmán (MDF), Magda Sándor (MSzP), Velkey Gábor (SZDSZ) országgyűlési képviselők; Kerekes Sándor, egyetemi tanár; Láng István, akadémikus; Aradi Csaba, ökológus; Pálfai Imre, vízépítő mérnök; Tamás Pál, Vári Anna szociológusok; Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója; Veres Nándor, Nagykörű polgármestere, a Szövetség az Élő Tiszáért elnöke.

Harnos Zsolt, akadémikus a Tanácsadó Testület alakuló ülésén, megnyitó előadásában elmondta, hogy az éghajlatváltozás a következő évtizedekben egyre súlyosabb problémákat fog felvetni. Az elmúlt években többször találkozhattunk falvakat elmosó, özönvízszerű esőkkel, de senki sem felejti a 2006. augusztus 20-adikai vihart sem. A hasonló, szélsőséges időjárási jelenségek szaporodni fognak, ezekre az országnak fel kell készülnie. Az akadémikus rámutatott: a 2008. március 17-én, a Parlament által egyhangúan elfogadott Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia átültetésére a gyakorlatba csak összefogással van esély, melyben a tudatformálásnak nagy szerepe van.

Németh Tamás, akadémikus a szakmai területek együttműködését elkerülhetetlennek látja, hiszen az éghajlat változása az élet szinte minden területén érezteti hatását. A kooperáció a szomszédos országokkal is kulcsfontosságú. Utalt rá: az MTA TAKI korábban már több, Szlovákiával, illetve Ukrajnával közös kutatási programba kapcsolódott be. A Tisza mente jövőképének kialakításában kiemelt szerepe van a tájhasználatnak. Megjegyezte: a vidék nem azonos az agráriummal, de nélküle nem lehet meg.

Flachner Zsuzsanna, kutató (MTA TAKI) a programmal kapcsolatban elmondta: a nemzetközi projekt négy forgatókönyv mentén vázol víziókat. Az ún. visszafejtés módszerével lehetőség nyílik arra, hogy a döntéshozók, helyi közösségek, kutatók, civilek együtt fogalmazhassanak meg egy jövőképet, és feltárják, hogy ennek eléréséhez milyen lépéseket kell tennünk ma és a közeljövőben. A program következő nagy eseményére, az országos konferenciára április 3-4-én kerül sor Budapesten.

Forrás: greenfo.hu